A tudósok lencsevégre kapták az első közvetlen képet egy fekete lyukról.
Az eseményhorizont teleszkópja (EHT) – egy nyolc földi rádióteleszkóp bolygórendszeres tömbje, amelyet nemzetközi együttműködésben hoztunk létre – egy fekete lyuk képeinek megjelenítésére tervezték. A világszerte összehangolt sajtótájékoztatókban az EHT kutatói bejelentették, hogy sikerült. Ezzel felfedték az első közvetlen vizuális bizonyítékot a Messier 87 közepén levő szupermasszív fekete lyukról és árnyékáról. Az itt látható fekete lyuk árnyéka van a legközelebb.
Maga a fekete lyuk képe, egy teljesen sötét tárgy, amelyből a fény nem tud kijutni. A fekete lyuk határa – az EHT nevét viselő eseményhorizont – körülbelül 2,5-szer kisebb, mint az árnyék, amit az általa vetített, és a 40 milliárd km-nél kisebb távolságot mutat. Bár ez nagyszerűnek tűnik, ez a gyűrű csak körülbelül 40 mikroszekundumot jelent – ami megegyezik a Hitelkártya hosszúságának mérésével. Annak ellenére, hogy az EHT-t alkotó távcsövek fizikailag nem kapcsolódnak egymáshoz, képesek szinkronizálni rögzített adataikat atomi órákkal – hidrogénmaszterekkel -, amelyek pontosan a megfigyeléseik időpontjában járnak.
Ezeket a megfigyeléseket egy 2017-es globális kampány során 1,3 mm-es hullámhosszon gyűjtöttük. Az EHT minden távcsője hatalmas mennyiségű adatot termelt: naponta körülbelül 350 terabájt – ami nagy teljesítményű héliummal töltött merevlemezeken tárolódott. Ezeket az adatokat magasan specializált szuperszámítógépekre reprezentálták – a korrelátorok – a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet és az MIT Haystack Observatory számára. Ezután az együttműködés által kifejlesztett új számítási eszközök segítségével képessé váltak a képi megjelenítésre.
A fény meggörbül az intenzív gravitációban a fekete lyuk körül, amely 6,5 milliárdszor nagyobb, mint a Nap.
Borítókép: news.harvard.edu
