Az év utolsó napja I. vagy Szent Szilveszter pápa névnapja. Azért kapta ezt a napot, mert 325. december 31. -én halt meg. Az ő idején tartották a níceai zsinatot, amelyen kinyilvánították Jézus és az Atya egylényegűségét és elítélték az ariánusokat. A hagyomány úgy tartja, hogy Constantinus császár leprás lett. A pogány papok azt javasolták, hogy fürödjön meg fiatal emberek vérében. Ő ezt nem vállalta, inkább Szilveszterhez fordult, aki megkeresztelte. A császár meggyógyult. Ezt követően vált államvallássá a kereszténység.
Vajon miért lett ez a nap az új év első napja? A különböző népek más-más időpontban ünnepelték az év kezdetét. Például a római újév március elejére esett. Március Mars, a hadisten hónapja volt. Addigra a hó elolvadt, az utak fölszáradtak, viszont még nem volt hőség. Ekkor indultak a hadjáratok. A keresztények – érthető okokból – nem ragaszkodtak ehhez. A zsidó fiúkat a születésük utáni nyolcadik napon körülmetélik, vagyis egy szertartás keretében levágják a fitymájukat. Természetesen ez történt Jézus esetében is. Miután Jézus születése a téli napfordulóra esik, az ettől számított nyolcadik napra tették az év kezdetét. A régi kalendáriumok így kezdődtek: Circumcisio Jesu Christi. (Jézus Krisztus körülmetélése). Innen ered a mondás: érti a csíziót, vagyis tanult ember. Később rengeteg népszokás és babona született.
Borítókép:daytonabeach.com
